Ninth Chapter

Nem húzom az időt!:D

- Mit vársz? Hogy szakadó esőben ide jösz, megcsókolsz egy vallomás után és minden rendbe jön? - kérdeztem fapofával.
- Igen.. várj! Te most tényleg a randiztam egy sztárból idéztél? - kérdezte.
- És ha igen? - vontam fel a szemöldökömet mosolyogva.
- Akk sötétebb vagy agyilag, mint gondoltam - nevetett.
- Hékás! - ütöttem meg már én is nevetve, mire a derekamnál fogva közelebb húzott magához.
- Tudod hogy szeretlek - mondta komolyan.
- Tudom - csókoltam meg - Ahhj mindig is akartam egy esőben csókolózást - néztem fel az égre.
Az eső szakadt, a ruhám teljesen elázott, a hajamból csöpögött a víz, talán még egy vödrött is meg tudtam volna tölteni, ha kicsavarom a hajam, de most lényegtelen.
- Hát akk pipáld ki a listádon, hogy ázott kutyaként csókolózás - vigyorgott, mire nevetve ráztam meg a fejem és kézenfogva indultunk haza.
Hazafele úton lökdöstük egymást, így ennek köszönhetően már sárosak is voltunk.

- Baba jól vagy? - ölelt meg Bogi, mikor hazaértünk.
- Kutya bajom bébi - mosolyogtam rá.
- Akkor jól van. De ha mégegyszer ilyet mersz csinálni a fejedet a csinos kis fenekedbe dugom. Tudod mennyire aggódtunk? - förmedt rám.
Na igen. Íme az én hangulatváltozós barátnőm. Ő ilyen, én meg agresszív vagyok. Teljes mértékben kiegészítjük egymást.
- Megértettem - bólintottam félig komolyan.
- Te meg ha mégegyszer megbántod meghalsz - fordult Bencéhez.
- Vagyis? - kérdezte a fiú.
- Vagyis letépi a tökeidet és megeteti veled - magyaráztam, mire Bogi hevesen bólogatott.
- Azokra még szükségem van. Nem akarok csak keresztapa lenni - ijedt meg.
- Hanna hazaért már? Jesszusom kislányom hogy nézel ki? Indíts felfele átöltözni! - szólt rám anya.
- Kislány - röhögött ki Bence.
- Kisfiam ez rád is vonatkozik! - mondta Szandra.
- Na gyere menjünk. Kisfiú és kislány elhúz zuhanyozni - indultam felfele.
- Azért nem akarok nagybácsi lenni, szóval óvatosan! - mondta Szabi.
- Ezt egyébként pont te mondod. Csoda hogy én nem vagyok az! - nevetett felfele menet Bence.
Fent egy hosszú zuhany után, felöltöztem valami melegebb ruhába és lementem a  nappaliba,
ahol anyuék megint valami magazint bújtak. Kezd elegem lenni már ebből.
- Mizu? - lépett mellém Bence, mire csak Szandráék irányába mutattam,  majd szónélkül leültem melléjük.
- Kinek néztek ruhát? - érdeklődtem.
- Boginak - mondta anya.
- Boginak?? - néztem rá nagy szemekkel.
- Igen, nyár végén megakarja kérni a kezét a fiam - mondta Szandra.
- Úriisteen - öleltem meg a barátomat - Vegyél el engem is - ugrottam az ölébe, mint egy Disney hercegnő.
- Akkor együtt vagytok? - mosolygott Szandra.
- Igen - vigyorgott Bence, majd talpra állított és adott egy puszit az arcomra.
- Végre! Már ideje volt - mondta anya.
- Mi történt? - lépett be a két apa.
- Hanna és Bence együtt vannak - mondta anya nekik.
- Igen? - húzta fel apa a szemöldökét - Gyere csak Bence beszélgessünk - mondta, mire a barátom nyelt egy nagyot és utána ment.
- Apa nem fog olyat mondani hogy ha megbánt, akkor kitépi a karját és megeteti vele... Ugye? - kérdeztem tőlük.
- Nem hiszem - rázták a fejüket.
- Üdv a családban Hanna - ölelt meg Gábor - Tudtuk hogy ti együtt lesztek előbb utóbb.
- Köszönöm. Akkor csak mi nem tudtuk még - nevettem fel kínosan, és leültem TV-zni.
15 perccel később a többiek is  csatlakoztak. Nem kérdeztem Bencét mit  beszéltek. Úgy is elmondja. Ismerem.
A film vége után hülyéskedtünk Bogiékkal, de 11 fele felmentem, mert nagyon fáradt voltam a napi sétámtól. Zuhanyozni se volt kedvem, így átöltözés után, bedőltem az ágyba és olvastam egy kicsit.
Fél óra múlva Bence is feljött és befeküdt pizsomában mellém.
- Apád rendesen kivallatott. Megkérdezte mik a szándékaim, meg ha megbántalak meghalok..., de a végén már jól elbeszélgettünk - mesélte.
- Na ennek örülök - fordultam felé.
- Szeretlek - mondta.
- Én is téged, nagyon - mosolyogtam - Fura hogy azt hittük nekem néznek esküvői ruhát - nevettem - Örülök hogy Szabi veszi el a barátnőmet - mondtam komolyan.
- Én is örülök hogy egy normális lányt talált magának - mondta, miközben ráfeküdtem a melkasára.
- Jó éjt - motyogtam már fél álomban.
- Jó éjt - simogatta a hajam, mire elaludtam.