Tenth Chapter

Sajnálom hogy ennyire későn hoztam részt, de már egy ideje nyaralok és csak most volt időm befejezni a részt, de megpróbáltam hosszabbra írni:)  Az sms beszélgetést a lenti képen tudjátok elolvasni:) 3 komi után új rész!:DD

Na jó, ha azt hittem hogy most már Disney hercegnős életem lesz, hát akkor nagyot tévedtem.
Egy hét múlva szokásos reggelen, 11-kor felkeltem, lementem a többiekhez, de valakik hiányoztak onnan.
- Bogi! Hol vannak a fiúk? - kérdeztem két ásítás között.
- Lejöttek a haverjaik is Siófokra és egész nap velük lesznek - közölte.
- De jó hogy Bence szólt erről nekem - motyogtam.
- Mért szerinted nekem Szabi igen? Mikor felkeltem nem volt sehol. Lejöttem és anyud mondta hogy elmentek - mondta.
- Nesze nektek barátnők mi? - kérdeztem gúnyosan.
- Ja - forgatta meg a szemét.
- Hát akkor egy csajos nap, ha ők már így szó nélkül leléptek? - érdeklődtem.
- Én ráérek - vont vállat.
- Oké, akkor összekapom magam, te addig szólj apáéknak és már mehetünk is - vázoltam a tervet.
Csak bólintott beleegyezés képpen, így felfelé  vettem az irányt. Mielőtt a szobámba mentem volna, megkérdeztem a húgomékat is, hogy szeretnének e csatlakozni. Beleegyeztek, mert elmondásuk szerint jobbat úgy se terveztek.
Fél óra múlva, már startra készen indultunk el. Benéztünk mindenféle ruha üzletbe és szétvásároltuk magunkat. Olyan kettő környéken beültünk valahova enni, ahol egy nagy gyros tálat kértem magamnak.
- Azt hittem hogy ha barátod lesz akkor már kevesebbet fogsz enni - nevetett Eszter.
- Én? Ugyan már ez még viccnek is rossz - vigyorogtam és nekiálltam enni.
- Úriisten!! - sikítozott Kriszti, mikor megnézte az sms-ét.
- Mi az? - érdeklődött Bogi.
- Mikor bulizni voltunk, találkoztunk két sráccal. Ákossal és Benivel. Azóta beszélgetünk velük és nagyon édesek. Azt szeretnék hogy fél óra múlva találkozzunk a parton - magyarázta meg Eszter, miután megnézte az üzenetet, és Kriszti helyett válaszolt, aki még mindig önkívületi állapotban volt.
- Hát akkor induljatok - noszogattam őket, mire felpattantak és már indultak is el - De azért a szatyraitokat dobjátok le otthon - kiáltottam utánuk nevetve.
A késői ebéd közbe beszélgettünk, de azért mindkettőnk hangulatán érezhető volt, hogy bánt minket a reggeli dolog.
Mikor már az ebéd utáni koktélunkat fogyasztottuk, amikor hirtelen betoppantak a fiúk, a haverjaikkal.
- Hé az nem a nőd? - vigyorgott az egyik.
- De az, a másik meg Bencéjé - világosította fel őket Szabi.
Mi az hogy az a másik? Reggel szó nélkül lelépnek most meg úgy beszélnek rólunk, mintha tárgyak lennénk...
- Jó nőd van hallod! És megvolt már? - tette fel egy másik a kérdést.
- Ááá de hogy! Nehéz eset - rázta a fejét vigyorogva - De haladok- tette hozzá.
- Még nekem is hamarabb sikerült Bogit - röhögött Szabolcs.
Természetesen ők azt hitték, hogy mi ezt nem hallottuk. De nagyon is. Bogi már a könnyeit se tudta visszatartani, annyira bántották ezek a szavak és én sem álltam messze a sírástól.
- Gyere menjünk innen - mondtam remegő hangon, mire csak bólintott és megtörölte az arcát.
- Bogi, Hanna! - integetett Bence vadul hogy menjünk oda.
Teljesen máshogy viselkedik a haverjai előtt.
- Menjünk oda - mondta halkan a barátnőm és erőt vett magán.
- Sziasztok - akartak minket köszönteni egy csókkal, de Bogi elfordította az arcát, én meg nem viszonoztam.
- Na szóval - csinált úgy Szabi, mintha semmi nem történt volna - Srácok ő itt Hanna, Bence nője és Bogi, aki az enyém. Lányok, ők itt Boldi, Domi és Sztív - mondta.
- Magyarul bunkó, paraszt és köcsög - bólintottam.
- Mi a bajod? - kérdezte Bence.
- Nekem? Semmi, de mi lenne ha este ágyba vinnél - mondtam flegmán.
- Hogy ne maradj le utánunk sokkal - fejezte be a barátnőm helyettem.
- Úúú - mondták a haverjaik.
- Nektek kuss van! - szóltam rájuk, majd Bogival megfordulva indultunk kifele, de valaki elkapta a karomat.
- Hanna mi a franc van veled? - esett nekem Bence.
- Ezt pont te kérded tőlem, aki teljesen máshogy viselkedik ebben a közegben. Most meg engedj el, mielőtt megütlek - mondtam halál komolyan.
- Micsoda?
- Önvédelmi edzésekre jártam. Szabi jól tudja mekkorát tudok nyakba vágni - közöltem, mire az említett az arcát simogatva bólintott.
Gondolom Bogiban felgyülemlett idegesség miatt kapott egy pofont.
Bence kezéből kitéptem a karom és Bogi után indultam, aki már elindult.
Hazamentünk lepakolni a szatyrainkat, majd beültünk egy bárba ahol Bogit nyugtattam és én is elmorzsoltam pár könycseppet, miközben színes, alkohol tartalmú koktélokat ittunk.
- Hát ezt nem hiszem el - ráztam a fejemet.
- Mi az? - kérdezte kicsit illuminált állapotban már.
Megmutattam neki a telefonomat és figyelte ahogy lebonyolitok egy kegyetlenül gyors beszélgetést Bencével, majd elraktam a telefonomat.
11 környékén egymást támogatva botorkáltunk haza.
- Emlékszel mikor beakartunk rúgni egy energiaitaltól? - röhögött Bogi.
- Hogy felejthetném el - nevettem vele annyira hangosan, hogy a szülők kijöttek.
-  O-óó! - nyögtem ki, mire Bogi megint nevetni kezdett.
- Mi folyik itt? - kérdezte Szandra.
- A Balaton? - találgattam.
- Ne szórakozz velem kislányom! Mért vagytok ennyire részegek? - tette fel a kérdést anya.
- Kérdezd meg Szandra fiacskáit - köpte oda gúnyosan a szavakat a barátnőm, miközben bementünk a nappaliba és az említett anyuka két nagy pólóval tért vissza.
- Mért is? - kérdezte Szandra, mikor már átöltöztettek minket.
- Mert mi csak dugásra kellünk nekik - kezdtem el sírni.
Igen, hát nem gondoltam hogy először egy fiú miatt anyám ölében fogok sírni.
- Azt hitték hogy nem halljuk, hogy úgy beszéltek rólunk, a haverjaiknak, mint a mosott szarról - társult hozzám Bogi, Szandrához bújva.
- Semmi baj! Aludjatok majd holnap mindent megbeszélünk, rendben? - kérdezték, mire szipogva bólintottunk.
- Itt aludnátok velünk, kint? - kérdeztem halkan.
- Persze! - mondták és hoztak ki ágyneműt, majd átkaroltuk egymást és elnyomott minket az álom.

Ninth Chapter

Nem húzom az időt!:D

- Mit vársz? Hogy szakadó esőben ide jösz, megcsókolsz egy vallomás után és minden rendbe jön? - kérdeztem fapofával.
- Igen.. várj! Te most tényleg a randiztam egy sztárból idéztél? - kérdezte.
- És ha igen? - vontam fel a szemöldökömet mosolyogva.
- Akk sötétebb vagy agyilag, mint gondoltam - nevetett.
- Hékás! - ütöttem meg már én is nevetve, mire a derekamnál fogva közelebb húzott magához.
- Tudod hogy szeretlek - mondta komolyan.
- Tudom - csókoltam meg - Ahhj mindig is akartam egy esőben csókolózást - néztem fel az égre.
Az eső szakadt, a ruhám teljesen elázott, a hajamból csöpögött a víz, talán még egy vödrött is meg tudtam volna tölteni, ha kicsavarom a hajam, de most lényegtelen.
- Hát akk pipáld ki a listádon, hogy ázott kutyaként csókolózás - vigyorgott, mire nevetve ráztam meg a fejem és kézenfogva indultunk haza.
Hazafele úton lökdöstük egymást, így ennek köszönhetően már sárosak is voltunk.

- Baba jól vagy? - ölelt meg Bogi, mikor hazaértünk.
- Kutya bajom bébi - mosolyogtam rá.
- Akkor jól van. De ha mégegyszer ilyet mersz csinálni a fejedet a csinos kis fenekedbe dugom. Tudod mennyire aggódtunk? - förmedt rám.
Na igen. Íme az én hangulatváltozós barátnőm. Ő ilyen, én meg agresszív vagyok. Teljes mértékben kiegészítjük egymást.
- Megértettem - bólintottam félig komolyan.
- Te meg ha mégegyszer megbántod meghalsz - fordult Bencéhez.
- Vagyis? - kérdezte a fiú.
- Vagyis letépi a tökeidet és megeteti veled - magyaráztam, mire Bogi hevesen bólogatott.
- Azokra még szükségem van. Nem akarok csak keresztapa lenni - ijedt meg.
- Hanna hazaért már? Jesszusom kislányom hogy nézel ki? Indíts felfele átöltözni! - szólt rám anya.
- Kislány - röhögött ki Bence.
- Kisfiam ez rád is vonatkozik! - mondta Szandra.
- Na gyere menjünk. Kisfiú és kislány elhúz zuhanyozni - indultam felfele.
- Azért nem akarok nagybácsi lenni, szóval óvatosan! - mondta Szabi.
- Ezt egyébként pont te mondod. Csoda hogy én nem vagyok az! - nevetett felfele menet Bence.
Fent egy hosszú zuhany után, felöltöztem valami melegebb ruhába és lementem a  nappaliba,
ahol anyuék megint valami magazint bújtak. Kezd elegem lenni már ebből.
- Mizu? - lépett mellém Bence, mire csak Szandráék irányába mutattam,  majd szónélkül leültem melléjük.
- Kinek néztek ruhát? - érdeklődtem.
- Boginak - mondta anya.
- Boginak?? - néztem rá nagy szemekkel.
- Igen, nyár végén megakarja kérni a kezét a fiam - mondta Szandra.
- Úriisteen - öleltem meg a barátomat - Vegyél el engem is - ugrottam az ölébe, mint egy Disney hercegnő.
- Akkor együtt vagytok? - mosolygott Szandra.
- Igen - vigyorgott Bence, majd talpra állított és adott egy puszit az arcomra.
- Végre! Már ideje volt - mondta anya.
- Mi történt? - lépett be a két apa.
- Hanna és Bence együtt vannak - mondta anya nekik.
- Igen? - húzta fel apa a szemöldökét - Gyere csak Bence beszélgessünk - mondta, mire a barátom nyelt egy nagyot és utána ment.
- Apa nem fog olyat mondani hogy ha megbánt, akkor kitépi a karját és megeteti vele... Ugye? - kérdeztem tőlük.
- Nem hiszem - rázták a fejüket.
- Üdv a családban Hanna - ölelt meg Gábor - Tudtuk hogy ti együtt lesztek előbb utóbb.
- Köszönöm. Akkor csak mi nem tudtuk még - nevettem fel kínosan, és leültem TV-zni.
15 perccel később a többiek is  csatlakoztak. Nem kérdeztem Bencét mit  beszéltek. Úgy is elmondja. Ismerem.
A film vége után hülyéskedtünk Bogiékkal, de 11 fele felmentem, mert nagyon fáradt voltam a napi sétámtól. Zuhanyozni se volt kedvem, így átöltözés után, bedőltem az ágyba és olvastam egy kicsit.
Fél óra múlva Bence is feljött és befeküdt pizsomában mellém.
- Apád rendesen kivallatott. Megkérdezte mik a szándékaim, meg ha megbántalak meghalok..., de a végén már jól elbeszélgettünk - mesélte.
- Na ennek örülök - fordultam felé.
- Szeretlek - mondta.
- Én is téged, nagyon - mosolyogtam - Fura hogy azt hittük nekem néznek esküvői ruhát - nevettem - Örülök hogy Szabi veszi el a barátnőmet - mondtam komolyan.
- Én is örülök hogy egy normális lányt talált magának - mondta, miközben ráfeküdtem a melkasára.
- Jó éjt - motyogtam már fél álomban.
- Jó éjt - simogatta a hajam, mire elaludtam.

Eighth Chapter

Madárkáim hamarabb rész, ugyanis jövőhét hétfőn szóbelizek, mert àt tették. Az írásbelit meg letudtam. Legyetek rosszak:D

Megvilágosodásom után a fürdőbe indultam, ugyanis extrán büdös alkohol szagot árasztottam. Egy meleg zuhany után indultam felöltözni. Egy fehér top és a szokádos farmer rövidgatyám mellett döntöttem. Lefele menet azon gondolkoztam, hogy elmondjam e Bencének hogy mindenre emlékszem, vagy legyek köcsög és tagadjam.
Azonban a nappali előtt meghallottam a nevem, így megtorpantam és fülelni kezdtem.
- Azt mondod semmire nem emlékszik? - kérdezte Bogi.
- Szerinten nem - válaszolta Bence.
- És mit akarsz csinálni? - kiváncsiskodott Szabi.
- Semmit. Mit tudnék? Hanna emlékszel mikor tegnap elmondtam neked hogy szeretlek? Még hülyének nézne. Lehet ennek jövője sincs... Talán hagyom a francba - mondta.
- Sziasztok - rontottam be - Bence beszélhetnénk? - néztem rá.
- Persze - tápászkodott fel, majd követett az udvarra.
Ott leültem az egyik hintaágyba, a fiú meg mellém.
Pár percig csöndben voltunk, míg összeszedtem a gondolataimat.
- Mindenre emlékszem a tegnapból - nyögtem ki - És a reggelből is - tettem hozzá.
- És? Mit mondasz rá? - kérdezte halkan.
- Amit tegnap mondtam. Azt hiszem érzek irántad valamit és az barátságnál több - mondtam őszintén.
- Akkor? Megpróbáljuk? - kérdezte.
- Nem egy rossz ötlet - mosolyogtam rá.
- Gyere ide - ölelt meg.
Úgy érzem minden a helyére került úgy 10 percig. Ugyanis egy csaj jött be a kertünkbe és mikor meglátta Bencét az ölébe ült és lesmárolta.
Na jó... egy, ki ez a nő? Kettő, hogy került a kertünkbe? És három, mért mászott rá a fiúra, akivel 10 perce együtt vagyok?
A nőt hajánál fogva a földre rántottam.
- Mi szar folyik itt? - kérdem kultúráltan - Tudjátok mit? Nem érdekel! Császtok! - mondtam és elindultam sétálni.
Egész nap bojongtam Siófokon. Hívott szerintem már mindenki, de az első 5 hívás után kikapcsoltam a telómat. Kaját meg vettem a bódéknál, ha éhes voltam.
De, ki volt az a lány? Egyáltalán, hogy jutott be a kertbe? Mi ez? Valami elcseszett film?
Nem volt semmi problémám, amíg Bencébe nem lettem szerelmes. Annyira maradt meg belőlem hogy nem sírok. Óh Jézusom, még csak az kéne... Életemben nem sírtam fiú után és nem most akarom elkezdeni.
Azt hiszem olyan 8 óra környékén elkezdett esni az eső. Eleinte csak csepergett, de egy órára mintha, dézsából öntötték volna.
Meg makacsolva magam, csak azért se akartam hazamenni. Inkább a hülye fejemmel és gondolataimmal mászkáltam a szakadó esőben.
- Hanna!- kiáltott utánam valaki, mire megfordultam.
- Bence mit keresel itt? - néztem rá.
- Ki vagy kapcsolva - mondta.
- Na nee! Tényleg? - játszottam a hülyét - Talán mert egyedül akartam lenni - magyaráztam - Minek kerestél meg? Gondoltad részegen, szétlőve fekszem valamelyik árokban?
- Mert aggódtam érted!  - kiabált idegesen a hajába túrva.
- Értem? Ugyan mért? Azt hittem azzal a vöröskével jól meg vagy - néztem a szemébe.
- Ő egy hiba volt. Próbáltalak elfelejteni téged. Nem hittem hogy tényleg komolyak az érzéseim irántad... Utána meg minden gyorsan történt és őt  elfelejtettem, annyira jelentéktelen számomra... A francba is Szabó Hanna szeretlek, nem akarok mást rajtad kivűl! Fogd már fel! - mondta, majd ajkait az enyémekre nyomta.
 

Seventh Chapter

Nincs sok mondanivalóm, 3 komi és rész!  Jövőhét csütörtökön lesz új, mert angolból vizsgázom. Kéttanyelvű átka:D  Szurkoljatok:) A mai részben, betekinthettek Bence fejébe!:)

Bence
- És ott állt előttem ő, akit nem nevezünk nevén - konferált fel Hanna, egy Harry Potter szöveggel, majd elkezdett magán nevetni.
Nézni is rossz volt.
Mikor elment egyből én is indultam utána, csak nem találtam meg ezt a helyet egykönnyen. De így is túl későn jöttem...
- Hanna gyere menjünk haza - próbálkoztam.
- Tudod mit nem értek? - dűlöngélt - Mindenki azt mondja, hogy én szerelmes vagyok beléd és lehet igazuk van - töprengett.
- Hogy érted ? - kérdeztem dübörgő szívvel.
- Hát már nem vagy köcsög meg bunkó. Kedves vagy, meg segítesz, megvédesz és van humorod - mondta, miközben felakart állni - Oppá! - dőlt el nevetve, mire utána kaptam.
- Vigyázzál - szidtam le.
- Na és még akkor, sokkal szexibb vagy, mint voltál. Egyszerűen fantasztikusan csókolsz és nem tudok veled betelni - nézett rám.
A szeme fátyolos volt, de láttam hogy őszintén  beszél. Én is elmondanám neki hogy mit érzek, de szerintem holnapra semmire nem fog emlékezni.
- Igazat mond - mondta az idősebb férfi a pultnál.
- Hazaviszem - válaszoltam, mire intett - Na gyere - karoltam át Hannát.
- Pultos bácsi a csatában...! - kezdte el ordibálni, átköltve, ami más esetben még vicces is lenne.
Miközben indultunk kifele, Szabi hívott.
- Csá tesó, milyen a buli? - nevetett.
- Cső, éppen Hanna cipelem haza - mondtam.
- Az ott egy unikornis? - kérdezte az említett.
- Benyomott? Miért? - kérdezte komolyan.
- Jaa. Összevesztünk és elment - válaszoltam.
- Balfasz vagy bátyó! Ha szereted mért ártasz neki? - szíd le.
- Honnan veszed, hogy szeretem? - lepődtem meg.
- Nem vagyok hülye. Örülnék, ha már összejönnétek. Ha így folytatjátok még jobban ártani fogtok egymásnak - világosított fel.
- Kösz ez kedves - húztam el a szám, amit ő nem látott - Na mennem kell dolog van. Csá - közöltem és letettem a telefont.
Hanna éppen hányt, így hátra fogtam a haját.
- Menj innen! Ezt nem kell látnod - nyögte két adag közt.
- Ne legyél már hülye. Mindenkivel megesik - mondtam.
Ezután, az út másik felében, mindenhova akart menni, csak oda nem ahova eredetileg indultunk.
A lakásba beérve csöndesen - már amennyire lehetet - felmentünk a szobánkba.
- Egyből ágyba viszel? Nem kéne először egy randi? - kuncogott  - Tudod nekem első lenne, de veled szívesen - csókolt meg.
Ahoz képest hogy szűz, úgy  viselkedik, mintha már lenne tapasztalata. Istenem hogy csókol... Nehezen, de eltoltam magamtól. Nem akarom kihasználni. Ő sokkal többet ér nekem, mint egy éjszakás kaland.
Lassan leültettem az ágyra és levettem róla a tornacipőjét. Emiatt is szeretem, mert nem az a pláza cicás, magassarkús lány, hanem aki még buliban is egy ruhához, tornacsukát húz. Levetkőztettem fehérneműre és mivel nem találtam a pizsomáját, így ráadtam az egyik pólómat, majd betakartam.
- Ne hagyj itt - kérte, mikor kifele vettem az irányt - Feküdj ide mellém.
Tettem amit kért. Levettem a cipőm, a nadrágomat, pólómat és a zoknimat, majd befeküdtem mellé.
- Ölelj át - nyöszörgött - Köszönöm - sóhajtott fel és egy idő után, álomba merült.
Kis ideig néztem, ahogy békésen alszik, majd engem is elkapott az álom.

Hanna
Reggel orbitális nagy fejfájásra ébredtem. Amikor felültem, egy ideig azt se tudtam hol vagyok. Lassan végig néztem magam. Egy bő póló volt rajtam és a fehérneműm. Nem voltam ijedt, tudtam mit csináltam tegnap. Viszont amennyire emlékszem, annyira is szégyellem magam. Nem hiszem hogy lehettem ennyire felelőtlen! Gondolataimat Bence törte meg, ahogy elkezdett mellettem mozogni. Nem akartam még vele beszélni. Nem mertem. Így gyorsan visszafeküdtem az ágyba és alvást színleltem.
Bence egy idő után felkelt, a ficergésből ítélve. Próbáltam egyenletesen lélegezni, nehogy lebukjak.
- Szeretlek! Még akkor is, ha este hót részeg voltál és ma már nem emlékszel semmire sem - puszilt arcon.
Az ajtó csapódás után lassan felültem és az arcomhoz kaptam, ahol ajkai érintették a bőrömet.
Egy dologban volt jó az egész éjszaka. Abban, hogy rájöttem hogy én is szeretem őt.

Sixth Chapter

Sajnálom hogy nem lett hamarabb rész, de most ért véget  a 9 hónapos kapcsolatom és nem voltam a legjobb passzba:( Na meg szombaton Zakopaneban voltam:D

Már reggel eldöntöttem hogy este én bulizni megyek. Ennek örömére fél órával hamarabb keltem, hogy ismertessem a többiekkel a tervet.
- Meg vagy huzatva? -esett nekem Eszter - Még a tegnapelőttit se hevertük ki - dőlt hátra - Vodkanarancsok hada, meg valami színes koktél... - számolta.
- Jó, jó! Értjük - állítottam le - Mások?
Kriszti nem jön, marad a húgommal. De Szabi meg Bogi belement.
- Jó reggelt - dörzsölte meg a szemét Bence, "pizsomában".
- Tudtam, hogy rajtad már csak a szemüveg segít - vigyorgott Szabi.
- Lemaradtam valamiről? - hagyta figyelmen kivűl az öccse beszólását.
- Este buli - mondta Bogi.
- Megyek - jelentette ki.

A nap unalmasan telt, kivéve mikor megtaláltam anyáékat, ahogy egy esküvői magazint néztek. És amikor már kezdtem hátrálni, észrevettek.
- Jaj Hanna gyere ülj le mellénk. Éppen esküvői ruhákat nézünk unalmukban - mondta Szandra.
Unalomban mi?
Egy órán keresztül hallgattam hogy a csipke vagy a fodor a szebb a ruhán. Én azt hittem ott őrülök meg helyben.
- Mi van itt? - lépett mellénk Bence - Hanna! Itt kereslek már mióta - fordult felém.
- Úúú, itt voltam a kertbe. De nehéz lehetett megtalálnod - szörnyűlködtem.
- Itt hagyhatlak - nézett végig rajtunk.
- Itt hagynál, mikor megbeszéltük, hogy sétálunk? - háborodtam fel.
- Milyen séta? - nézett rám, mintha teljesen hülye lennék.
Pedig csak azt akarom, hogy szabadítson innen ki!
- Tudod... - próbálkoztam.
- Ja, igen - esett le neki - Megyünk?
- Jó lenne - álltam fel - Nem gond, ha mi most... - kezdtem.
- Nem. Menjetek nyugodtan - mosolygott Szandra.
Extra gyorsasággal álltam fel, feldöntve a széket és indultam kifele.
- Életet mentettél - mondtam neki.
- Mért is? Nem volt veszes csak újságokat nézegetetek - vont vállat.
- Az magazin te idióta - csaptam a homlokomra - Egy esküvői! És vajon kinek nézegettek? - kérdeztem - Mert hogy ők nem akarnak mégegyszer férjhez menni azt  biztosra veszem.
- Nekünk? - nézett rám.
- Nahát Sherlock - csentittem.
- Ha te Watson vagy - vigyorgott.
- Hogyne - forgattam meg a szemeimet.
- Most mért smárolnak! Ahogy mi is tettük. Valld be hogy jó volt - mondta.
- Jó volt, de nem akarok hogy egy hónap után kidobjál, mert pisis vagyok - mondtam némi gondolkozás után.
- Meddig hozod még ezt fel? Egy éve történt - akadt ki.
- Csupán elővigyázatos vagyok - álltam meg vele szembe.
- Akkor legyél továbbra is az, mert én felmondtam - közölte és elindult haza.
- Bocs már, hogy nem akarok pofára esni, megint - kiáltottam utána, de nem válaszolt.
Most az a baj hogy óvatos vagyok? Mi baja van ennek?
Sok hülye gondolataim közepette indultam én is hazafele, de előtte még vettem magnak egy dobozos jégkrémet. Amikor hazaértem, bementem a konyhába és egy kanállal tértem vissza a nappaliba. Miután megettem a fagyit elindultam estére készülődni lezuhanyoztam, majd elkeszültem a fürdőbe.
- Pisis! Telefon! - szólt be Bence.
- Kussolj már be - szóltam vissza.
- Halló! Mondjad. Mi? Nemár! Menjetek már a romantikátokkal. Jól van bébi. Szeretlek. Nem gond. Csumi - tettem le.
- Ki volt? - kérdezte  Bence.
- Nem mintha közöd lenne hozzá, de Bogi hogy este nem jönnek, mert romantikus vacsora. Csodálkozom hogy nem terhes - nevettem.
- Ezt te nem érted, mert nem szeretsz senkit úgy - csóválta a fejét.
- Honnan veszed, hogy nem? - álltam elé.
- Honnan vegyem, hogy igen? - fürkészet, mire automatikusan megcsókoltam.
Egyből viszonozta a cselekedetemet, ami belőlem egy kisebb nyögést váltott ki, mire Bence magához rántott a derekamnál fogva. Készségesen átkaroltam a nyakát és csókoltam tovább. Annyira szeretem őt...
Micsoda? Jézus! Szabó Hanna verd ki a fejedből!
Észhez térve, elváltam tőle, majd az arcom láttán, kérdőn nézett rám.
- Most már innen veheted - nyögtem ki, majd a táskámat felkapva indultam ki az utcára.
Összezavarodva ültem be valami bárba és kértem valami színes koktélt, remélve hogy van benne alkohol.

Fél órával később már az x-dik pohárnál jártam és beszélgettem az öreg pultossal.
- ...és akkor olyan elmezavarom volt, hogy azt hittem szeretem és most itt vagyok - fejeztem be kábán.
- Hát kislány te szerelmes vagy - jelentette ki egy pohárt törölve.
- Mindenki ezt mondja? Jó hiszek nektek, mert mért ne? - gondolkoztam.
- Na és hogy néz ki? - kiváncsiskodott a bácsi.
- Világosbarna haj, barna szemek, elájulsz arc és csókolnivaló száj - áradoztam.
- Akk szerintem fordulj meg - mondta a pultos, mire szédelegve, de megtettem.
És ott állt előttem Ő, akiről az előbb beszéltem.

Sajnalom

Sziasztok! Tudom hogy tegnapra igertem a reszt, de netbookomon nincsen ekezet es a gep pedig kell nagyinak a munkajaban, de amint befejezi rakom az uj reszt! Legkesobb vasarnap! Koszonom szepen a csomo oldalmegjelenitest es a kommenteket. Imadlak titeteket! Ezt mar tenyleg betartom! Megegyszer sajnalom.

Pusszantas:*

Fifth Chapter

Sziasztok drágáim! Nagyon boldog vagyok a két kommentért és a rengetek oldalmegjelenítésért!:) Itt a következő rész:)

Felemelő érzés reggel úgy kelni, hogy tudod este olyan programod van, amihez inkább eret vágnál, minthogy elmenj. De hát mindent a barátokért. Nem igaz?
Szokásos déli időben Bencét aludni hagyva, mentem le a konyhába csináltam magamnak müzlit, majd a nappaliban befészkeltem magam a kanapéba, és nekiálltam az evésnek.
- Nem akarok köcsög lenni, de Hanna úgy nézel ki, mint a mosott szar - üdvözölt a barátnőm.
- Neked is szia - mondtam - Többiek?
- Öltöznek, mert megyünk ebédelni? - tette fel nekem a költői kérdést.
- Na basszus! - ugrottam fel és rohantam az emeletre - Bencuus kelj fel! - nyávogtam, mint Petra.
- Nee! Hanna, ments meg! - kérte, majd kinyitotta a szemét.
Fetrengtem az ágyon annyira nevettem az arcán. Mikor meglátta, hogy én vagyok, egyből rám ugrott.
- Ember az egy dolog hogy te elbírsz, de te nem vagy egy pehelysúlyú, és ha nem akarod, hogy kimúljak az állrandink előtt, akkor jobb lenne, ha leszállnál rólam - világosítottam fel.
- A francba a jó érveléseiddel - mászott le rólam - És minek keltettél fel a varázslatos álmomból? - kérdezte.
- Az én egyik okom az, hogy úgy csorgott a nyálad valaki után a "varázslatos álmodban", hogy muszáj voltalak felkelteni, mert nem akarok a nyáladban aludni este - kezdtem, de meg rám ült és elkezdett csikizni.
- Nhee... már.. - nevettem - Bepisilek, ha nem fejezed be! - figyelmeztettem - Na erre persze abbahagyod - néztem rá.
- Nincs kedvem pisis ágyban feküdni - vont vállat vigyorogva.
- Remélem nem arra akarsz célozni, hogy pisis vagyok, mert véletlenül nem lesz a fejed a helyén - modntam sejtelmesen.
- Ááá eszembe sem volt - legyintett.
- Akkor jó - bólintottam - Amúgy a második ok az, hogy megyünk ebédelni, úgy hogy kapd össze magad.
Egyből felugrott összeszedte a cuccát, majd berohant a fürdőbe.
- Kajakapitány! - ordította, mire belőlem újra előtört a nevetés.
- És íme egy érett 21 éves - mutattam be.
- Hallottam! - szólt még ki.
Nevetve szedtem össze a cuccaim, majd mentem be a fürdőbe. Ott lezuhanyoztam, kifestettem magam, kifésültem a hajam. A szobában, beledobáltam egy táskába a fontosabb cuccaimat,  majd rohantam le a földszintre.
- És még én vagyok a mosott szar - néztem a testvéremre és a barátnőjére - Jó volt a buli?
- Fogd be! - mondta.
- Hékáás! Attól, hogy nem aludtál eleget, ne rajtam töltsd ki az alvatlanságodat - emeltem fel védekezésképpen a kezem.
- Jól van menjünk mááár! Éhes vagyok! - hisztizett Szabi.
- Ez a sok érett fiú - csóváltam meg a fejem vigyorogva.
Az ebéd után szokásosan elmentünk fürödni, de most hamarabb visszakellet jönnünk, mert találkoznunk kellesz rózsaszín királynővel. Felvettem valami ruhát, picit begöndörítettem a hajam és késznek nyilvánítottam magam.
- Indulhatunk? - kérdezte.
- Hát hogyne - bólintottam, majd kiléptem a kapun - Na ad a kezed.
Ujjainkat egymásba fontunk, majd elindultunk a megbeszélt helyre. Hamar odaértünk, de már ott voltak.
- Jaaj Hanna, Bencuus sziaasztok! - üdvözölt minket Petra - Ő itt Ádám, a barátom.
- Császtok - intett nekünk, mire biccentettünk felé.
- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk itt a közelben láttam hogy Bebe koncert van - mesélte.
Inkább kijelentette. Választási lehetős egyáltalán nem adott, szóval fölösleges lett volna vele veszekedni.
Az út közben magyarázott nekünk mindenféle hülyeséget, amit én személy szerint leszartam.
- Na és hol történt meg a nagy csók? - kérdezte - Nekünk egy foci meccsen. Szurkoló voltam és a csók kamera ránk irányult. Nagyon filmes volt, de olyan romantikus - áradozott.
- Ja akkor vertük meg az ellenségünket végre - köpte a szavakat a palija.
- Szóval? - kérdezte Petra.
- Hát a miénk... - vakarta a fejét Bence.
- A ballagásomon történt. Hirtelen csak úgy megjelent és elmondta, hogy szeret, majd megcsókolt - mosolyogtam.
- Ejhaa Bence - mondta - Nem gondoltam volna, hogy te ilyen vagy.
- Ja tiszta nyálas - mondta Ádám.
- Hát igen. Nem csak annyi telik ettől a fiútól, hogy: jó nő vagy, dugjunk? - játszottam el férfi hangon, mire Bence felnevetett, és adott egy puszit az arcomra.
A koncerten kerestünk egy helyet, majd  minden második számnál rávilágítottak valakire. Valami csók fény vagy mi. Az előbb volt Petra és Ádám. Hát örültem, hogy nem erőszakolják meg egymást itt mellettünk, ahogy bekapták egymás arcát.
- És most a következő páros - világítottak ránk - Ez a gyönyörű barna hajú hölgy, és a sármos barátja - kiáltotta.
- Csókot, csókot! - kántálta  a tömeg.
- Na jó gyorsan, mintha természetes lenne - mondtam, miközben két kezével megfogta az arcom.
- Drága, ez természetes - mondta, majd ajkait az enyémre nyomta.
 Na jó tény, hogy a barátom és éppen állrandin vagyunk, de egyszerűen fantasztikusan csókol! Közelebb húzott a derekamnál, én meg a nyaka köré fontam a kezeimet, de túl  hamar elkellet váltunk. A tömeg pedig tapsban tört ki.
Ránéztem Bencére, aki éppen engem nézett és rám mosolygott, majd adott egy puszit a számra. Erre a gesztusra muszáj volt elmosolyodnom, már mondani akartam valami neki, de az ex közbevágott.
- Úúú nézzétek! Mindjárt beszélni fog - vinnyogott.
Még egy számot énekelt el Bebe, majd megköszönte a közönségét és mi meg mehettünk utunkra.
- Nagyon jó volt ez a dupla randi. Remélem azért valamikor összefutunk még - nyávogta.
- Reméljük -bólintott Bence.
- Előbb ölöm meg magam - motyogtam, mire elnevette magát a mellettem álló fiú.
- Na jól van. Nekünk még dolgunk van. Örülünk, hogy találkoztunk - mondta, majd elindultak a barátjával.
- Szabadság! Végre! -  nevettem fel.
- Na gyere meghívlak fagyizni - húzott tovább.
- De csavartra - figyelmeztettem.
- Csak is - bólintott.
Elmentünk egy közeli fagyizóhoz kaptam fagyit, mint a kisgyerek, szóval most jól elvagyok.
- Köszi a fagyit - töröltem meg a kezem.
- Nincs mit, de fagyis a szád - mondta.
- Ócska trükk arra, hogy megcsókolj valakit - vigyorogtam.
- Nem! Tényleg az! - mondta, majd letörölte a számat.
- Köszcsi - nyávogtam, mire elröhögte magát.
Nevetve mentünk haza, majd a nappaliba bedőltünk a kanapéra TV-ni.
- Már meg sem lepődöm, hogy egymás kezét fogjátok - mondta Szabi.
Mi csak mosolyogva vállat vontunk és néztük tovább a fogalmam sincs milyen filmet.